Vajon miért tejed olyan gyorsan a vírus? Miért zárják le a határokat? Mi történt a tőkepiacokon? Melyik iparágak cégei mondhatnak sorra csődet a koronavírus alatt?

A koronavírus hatása a gazdaságra és a tőkepiacokra

2020. március 22.

Vajon miért terjed olyan gyorsan a vírus? Miért zárják le a határokat? Mi történt a tőkepiacokon? Melyik iparágak cégei mondhatnak sorra csődet a koronavírus alatt?

A Koronavírus, avagy COVID-19, feltehetően Kína városából, egy Vuhani piacról származó vírus, amely januárban került be a hírekbe. Kínában drasztikusan gyorsan terjedt ez az ismeretlen betegség, majd a világ más országaiban is hamar megjelent. A Johns Hopkins adatai szerint jelenleg 321 943 fertőzött és 13 713 halálesetet jegyeznek, összesen 168 országban. A Legérintetettebb régiók: Ázsia (Kína és Dél-Korea), Európa (104 595 fertőzött és 4 899 haláleset) és Észak- Amerika (Egyesült Állomok).

Hongkongi kutatók elemzései szerint a vírus alap szaporodási rátája(R0) 2.86 (95% CrI 2.47–2.86), azaz egy ember átlagosan 2.86 másik embert fertőz meg, a fertőzöttek száma pedig 6.4 (95% CrI 5.8–7.1) nap alatt duplázódik meg. A modelleket 2019. december 1. és 2020. január 25. közötti vuháni adatokra alapozták. Ha R0 = 2.86, akkor a nyájimmunitása a vírusnak 62.7%, tehát a fertőzött területen a lakosság 62.7%-nak kell átesnie a betegségen vagy a védőoltást megkapnia, hogy a lakosság többi részére ne legyen veszélyes a vírus. Az elemzés szerint, ezekkel az adatokkal számolva, amennyiben csak 131 fertőzött van– mivel tünetmentesen is lehet valaki beteg, akiken valószínűleg a teszt elvégzése nem történik meg, így ez a szám feltehetően sokkal magasabb – április végre Magyarországon kb. 10 ezer és május végére kb. 400 ezer fertőzött is lehet.

Alapvetően, ahhoz, hogy a vírus terjedését kontrolálják és lehetségesen megállítsák, elengedhetetlen, hogy a szaporodási ráta értéke csökkenjen. A ráta három változónak a szorzatából ered. A fertőzés időtartalom (L), a fertőzésre fogékony gazda szervezet (S) és a fertőzőképesség (T). Így, ha ezek közül bármely érték csökkent, akkor a koronavírus terjedésnek az üteme is csökkeni fog, tehát, ha egy alá esik az érték, akkor eltűnik a vírus. Az Imperial College COVID-19 Response Team szerint fundamentálisan két stratégiát lehet alkalmazni védekezésképp a vírusfertőzés ellen. Először is (I.) enyhítő programok bevezetése, amik csak lassítani tudják a terjedést, illetve (II.) szuppressziós intézkedések bevezetésé.A kutatás szerint az első számú intézkedésnél a fertőzöttek és a velük lakó emberek elkülönítése, illetve az öregek és a nagyobb veszélynek kitett lakosok másokkal való távolságtartása elengedhetetlen. Ezek az intézkedések csúcsterhelés alatt a kórházi ellátásra szorulók számát 67%-kal és a haláleseteket 50%-kal csökkenthetik. Ennek ellenére így is több százezer halálesettel számolhatunk, amit pedig jó eséllyel az egészségügyi rendszerek összeomolása követnhet, melynek következményében nem lennének képesek ellátni minden beteget. Ennek tudatában a második stratégiát kell alkalmazni, ami az I. számú intézkedéseken túl, a teljes társadalomra kiterjesztené a távolságtartás betartását, bevezetne részleges és teljes karanténokat, néhol pedig az iskolák és egyetemek bezárására is sor kerülne. A kutatók szerint a kihívást az okozhatja, hogy ezeket a szigorú intézkedéseket addig kellene fenttartani, ameddig nincsen védőoltás. Félthetően minimum 18 hónap egy oltás piacra kerülése.

A kormányok meg is tették az első lépéseket és pár országban szigorúbb intézkedéseket vezettek be, mint máshol, erről az előző cikkünkből tudhatsz meg többet. A kérdés, hogy ez a gazdaságra, illetve a cégekre milyen hatással lesz.

Fontos tudni, hogy alapvetően egy egészségügyi krízisről beszélhetünk, ami feltehetően egy gazdasági válságot fog magával vonzani, hisz olyan intézkedéseket kell bevezetniük a kormányoknak, amelyek a termelést és a fogyasztást is csökkentik. Ritka az olyan válság, ami a kínálati és a keresleti oldalt egyszerre bénítja le. A tőkepiacokon is lehetett észlelni, hogy egy olyan ritka eseményt élünk át, amit nehéz feldolgozni, hisz a történelem során nem volt egy ilyen fejlett gazdaságban és társadalomban egy ilyen egészségügyi krízisre példa. Félthetően kivétel nélkül, minden régióra, társadalmi osztályra és iparágra hatással lesz a koronavírus. Egy komplex gazdasági hálózatban élünk, ezt talán a GDP és az export számok szemléltetik a legjobban. A Világbank adatai szerint 2018-ban a globális GDP értéke 85.91 billió dollár volt, míg a világszinten exportált termékek és szolgáltatások összesített értéke 25.13 billió dollár, ami a GDP 29.3%-át teszi ki. Az elmúlt 50 évben az exportált termékek és szolgáltatások évi növekedési rátája csupán kétszer volt negatív, 1975-ben (-4.268%), az olajválság alatt és 2009-ben (-10.099%), a subprime-válság alatt. Vajon 2020-ban megint negatívra fordulhatnak az export számok?

Emellett érdemes megnézni, hogy egyes országok milyen hatást tudnak gyakorolni a globális gazdaságra (a globális GDP hányad részét teszik ki). Az Egyesült Államoknak 2018-ban 20.544 billió dollár (24%), az Európai Uniónak 18.768 billió dollár (22%) és Kínának 13.608 billió dollár (16%) volt a megtermelt bruttó hazai összterméke. A koronavírus ezeket a területeket érinti a legjobban, így feltehetően nagyban befolyásolni fogja a világgazdaságot.

Az Egyesült Államok GDP-jét vizsgálja a legtöbb elemző, hisz ez a legmeghatározóbb szereplő a gazdaságban. A következő negyedévre a JP Morgan elemzői 14% csökkenést várnak, míg a pesszimistább Goldman Sachs elemzői 24% csökkenést. 2008-ban a negyedik negyedévben 8.4%-os esés volt megfigyelhető. Elképesztő számokról beszélünk, nem véletlen, hogy a részvény piacokon is 2008 óta nem látott esés figyelhető meg és március 11-e óta, 11 év után először beszélhetünk medve piacról.

Mi is történ idén a részvénypiacokon?

Az SP500 index, február 19-ei csúcsától több mint 1000 pontot esett, tehát 32%-ot. A 2008-as gazdasági válság óta nem láttunk ilyen eladási pánikot. A március 16-ai, hétfői nap, 1987 után a második legrosszabb nap volt, ugyanis az index 11.73%-ot vesztett az értékéből egy nap alatt! A Dow Jones Index az elmúlt 30 nap alatt még rosszabbul teljesített, majdnem 35%-ot esett. Ez nem meglepő, hisz az egyik nagy áldozata a koronavírusnak a Boeing Company (BA) volt, ami a Dow indexben 3.3% súlyt tesz ki, míg az SP500 indexben csak 0.26%-ot. 2019-ben a hírekben sokat lehetett olvasni a cégről, hisz, több Boeing 737 Max gép zuhant le rövid időn belül, majd felfüggesztették ezeknek a légiközlekedésben a használatát. Tavaly a bevételei 24%-kal csökkentek és az egy részvényre jutó veszteség 3.47 dollár volt. A héten pedig bejelentették, hogy nem fizetnek osztalékot az idei évben, hogy fent tudják tatani az cég operációját. A részvényárfolyam az idei évben 73%-át elveszítette. Kérdés, hogy vajon érkezik-e állami támogatás, ami megmentheti a céget?

Az idei évben a legrosszabbul teljesítő szektor az áruszektor volt, ami 50%-ot veszített értékéből, ehhez hozzájárult az kőolaj drasztikus árfolyam csökkenése. A kőolaj tevékenységhez kapcsolódó cégek bevételének növekedési rátája átlagban az elmúlt 5 évben 3.60% csökkenést mutattak, így ezek a cégek már a krízis előtt is stagnáló irányt tartottak.

Kivétel nélkül az összes szektornak estek az árai, viszont talán nem meglepő, hogy az egészségügyi (-24.1%) és a technológiai (-22.8%) szektor esett legkevésbé. Iparágra lebontva se lehet találni pozitív hozamot az idei évre.

Azoknál a részvényeknél, amik terápiás gyógyszerek és oltóanyag fejlesztésével foglalkoznak nagy árfolyam nyerséget lehetett megfigyelni. VIR +142%, HTBX +121%, INO +94%, MRNA +56%, és GILD +6%. A kérdés, hogy mely cég fog sikerrel járni. Érdemes lehet figyelemmel követi a kutatásaikat és a klinikai vizsgálatok eredményeit, hisz azok a cégek lesznek a válság legnagyobb győztesei, aki képesek megoldást találni a koronavírusra, ami nem más, mint az oltás!

A technológia cégek közül, azokat érinti pozitívan ez az egészségügyi krízis, amelyek a távoktatásra és otthoni munkavégzésre adnak megoldás, hisz a kormányok intézkedései miatt erre van kereslet. Ilyen cég például a Zoom Video Communication Inc., aminek versenytásai például a Cisco Webex és Microsoft Teams. A Zoom a Nasdaq-on listázott cég, amelynek az előző évi bevétele 323 millió dollár volt és egy részvényre jutó nyereség 0.09 dollár, az idei évben 91%-os árfolyamhozamot pordukált a tőzsdén. Ezzel szemben, a Microsoft 14%-ot és a Cisco 25%-ot esett idén.

Az Európai tőzsdén sem volt jobb a helyzet, hiszen amikor Olaszországból megérkeztek a vészjósló hírek, hogy milyen gyorsan terjed a vírus, illetve milyen súlyos hatással van a lakosságra, a piacok bezuhantak. Február 19 óta a FTSE 100 angol index, 30%-ot, a CAC40 francia index, 34%-ot és a DAX 30 német index 35%-ot esett.

A magyar nagypapírok indexe, a BUX 33%-ot csökkent. Február 19-től az OTP 44%-ot esett, 15 720 forintról egészen 8 200 forintig, majd 8 865 forinton zárt pénteken. A Mol 31%-ot, a Richter 21%-ot és az Mtelekom 21%-ot esett. A kispapírok indexe, a BUMIX 30%-kal csökkent. Az Opus, ami 18.25% súlyát teszi ki az index kosárnak pedig 39%-ot esett.

Tekintettel arra, hogy Kínában már januárban gyorsan terjedt a járvány, ott a tőzsdei események is másképpen alakultak. A Shanghai tőzsde januárban 14% esést produkált, majd ezt februárban stabilizálta egy 14%-os hozammal. Márciusban viszont megint negatívra fordult, s közel 10%-ot veszített értékéből.

A Japán Nikkei 225 indexnek február óta közel 30%-kal csökkent értéke.

Az árupiacon is negatív volt a hangulat, leginkább az kőolajt árfolyamát érintette. A Brent olaj januári lokális maximumától 62%-ot esett, egészen 26.98 dollárig. A légiközlekedés megbénulása, a kínai gyárak leállítása, a szárazföldi és vízi szállítások csökkenése a kereslet drasztikus visszaesését eredményezte.  A Szaud-Arábia és Oroszország között kialakult konfliktus miatt pedig a kínálati oldalt is nehéz volt szabályozni. Erről az előző cikkünkben tudsz részletesebben olvasni.

A részvénypiac gyorsan reagált a koronavírus híreire, kérdés tehát, hogy mely cégeknek lesz a legnehezebb túlélni a következő pár hónapot.

Fundamentálisan 6 kritériumot érdemes elemezni.

  1. Bevételei mennyire köthetőek utazáshoz. Szállodák, légitársaságok és hajótársaságok egyértelműen a túlélésért fognak küzdeni, hisz az országok sorra zárják le a határaikat és korlátozzák az országon belüli utazás, közlekedést. A Central for Aviaton adatai szerint május végére a legtöbb legitársaság csődbe fog menni, amennyiben nem érkezik pénzügyi segítség. Azokat a cégeket, amiknek az ügyfeleik nagy része utazással kapcsolatos tevekénységet űz, szintúgy nagyobb mértékben érintheti a válság.
  2. Azok a cégek, amelyek diszkrecionális fogyasztási cikkekkel foglalkoznak, szintúgy bajban lesznek. Egyrészt a kormányrendeletek miatt a boltok sorra zárnak be, Olaszországban szombaton bejelentették, hogy a nem alapszükségletet kielégítő üzletek mind zárva kell tartsanak. Így csak az élelmiszer áruházak, gyógyszertárak, bankok, posták és a szállítással foglakozó cégek üzemelhetnek. Másik oldalról válságban az emberek a költekezésieket minimálisra csökkentik, amit legkönnyebben úgy tehetnek meg ha ’luxuscikkekre’ nem költenek.
  3. Azoknak a cégeknek, amelyeknek fő erőforrása az ember, nehezebb lesz a megszokott ütemben működni, ezért érdemes megnézni, hogy egy-egy cégnek hány alkalmazottja van és hányan tudnak otthonról dolgozni. Meg kell különböztetni az ipar és a szolgáltatás szektort, mivel más eszközöket tudnak használni. Az iparban a megoldást azt adhatja, ha átstrukturálják a gyárakat és ideglenesen egészségügyi eszközöket gyártanak, Kínában is ezt tették. A szolgáltató szektorban könnyebben lehet a munkavégzést otthonról folytatni, így, ha a megfelelő infrastruktúrát kiépítik a cégek, akkor jó eséllyel tudnak tovább működni.
  4. A Magas állandó költséggel operáló cégeknek nehezebb lesz költségeit csökkenteni rövidtávon, így elképzelhető, hogy több csődeljárást kell indítani vagy a dolgozókat nagyobb mértékben fogják elbocsátani.
  5. Magas adóssággal működő cégeknek bevétel csökkenés esetén problémás lehet a fizetéseket teljesíteni. Jelenleg több kormány is halasztotta vagy ajánlotta, hogy az idei félévben a cégeknek ne kellje kamatot fizetni a hiteleik után. Ez rövidtávon megoldás lehet, de amennyiben hosszabb ideig elhúzódik a krízis, valószínűleg nem lesz fenntarttató. 2020 elején a következő iparágaknak volt a legmagasabb adóssága: ingatlanfejlesztés, légiszállítás, autóipar, hajógyártás, élelmiszer nagykereskedők, kiskereskedelmi értékesítők, befektetés és vagyonkezelő.
  6. A negatív cashflowwal operáló cégeknek is nehezebb lesz nyitva tartani üzleteiket.

Nem fest pozitív képet ez az egészségügyi krízis, tehát a megoldás egyértelműen az oltás kifejlesztése lehet. Sajnos problémát jelent, hogy viszonylag sok időbe telik az oltóanyag előállítása, ám addig is szigorú intézkedésekkel próbáljak lelassítani a vírus terjedését. Gondot okozhat, hogy ezek a rendkívül szigorú intézkedések nagy eséllyel egy gazdasági válságot hoznak magukkal. Az összes szektort érintik a koronavírus hatásai, viszont lesznek cégek, akik értéket tudnak ilyen nehéz időben is teremteni, így ezek adhatják a legjobb lehetőséget arra, hogy a portfolióinkat megvédjük a fertőzéstől.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Források: bet.hunyimes, wsj, investing.com, finviz, worldbank.org, mckinsey, msci, jpmorgan, WHO, healthknowledge.org, imperial.ac, medxriv, coronavirus.edu, koronavirus.gov.hu, boeing.com, zoom.usaswathdamodaran.com, slickcharts.com

Biggerstaff, M., Cauchemez, S., Reed, C. et al. (2014). Estimates of the reproduction number for seasonal, pandemic, and zoonotic influenza: a systematic review of the literature. BMC Infect Dis 14, 480

 

(January-February, 2020) Early epidemiological assessment of the transmission potential and virulence of coronavirus disease 2019 (COVID-19) in Wuhan City: China,

 

Prof Joseph T Wu, PhD, Kathy Leung, PhD et al. (February 29). Nowcasting and forecasting the potential domestic and international spread of the 2019-nCoV outbreak originating in Wuhan, China: a modelling study. PlumX Metrics 395, 10225

© Budapest Investment Club 2020