„Az elkövetkező 20 évben komolyabb változásokra számíthatunk, mint a korábbi 300-ban” 2019 november 13-án a Concorde Értékpapír Zrt. újonnan átadott irodájában két vezető elemző prezentációját hallgathattuk meg. Két különböző, de mégis sok közös tulajdonsággal rendelkező, tőzsdei világ mindennapjait meghatározó témáról mesélt nekünk Kovács Krisztián és Jónap Richárd.

Concorde látogatás beszámoló

„Az elkövetkező 20 évben komolyabb változásokra számíthatunk, mint a korábbi 300-ban”

2019. november 13-án a Concorde Értékpapír Zrt. újonnan átadott irodájában két vezető elemző prezentációját hallgathattuk meg. Két különböző, de mégis sok közös tulajdonsággal rendelkező, tőzsdei világ mindennapjait meghatározó témáról mesélt nekünk Kovács Krisztián és Jónap Richárd.

Kovács Krisztián az amerikai piacok specialistája, így a régióban történő gazdasági eseményről, hírről, politikai bejelentésről mely hatással van vagy lesz a tőzsdére, naprakész informáltsággal rendelkezik. Előadását ezért amerikai vonatkozásban építette fel három fő témát körüljárva.

Elsőként említette a politika és a piacok egymást egyre erősebben befolyásoló tényezőjét. A hidegháború után vált meghatározóvá ez a trend, melyet Francis Fukuyama amerikai politikai közgazdász úgy határozott meg, mint a történelem lezárása és a liberális demokrácia kezdete. Nem ő volt az egyetlen, aki véleményt formált az új korról. Immanuel Wallerstein amerikai társadalomtudós a modernizáció illúziójának nevezte. Szerinte az emberek azt a képzetet keltik magukban, hogy az idő múlásával mindig kicsit jobb lesz a világ.

Mindezeken túl, nem az a fontos, hogy milyen események történnek meg, hanem ezek milyen nyomot hagynak a társadalomban, majd ezek leképződése hogyan hat a gazdasági folyamatokra.

Második témaként a társadalmi polarizáció növekedése következett, mely kialakulásának okai közé sorolható, az amerikai piac globális fontossága és ezzel együtt a kitettségének nagysága. Az ehhez vezető út a kínai kolonizáció volt. Amerika be tudta illeszteni a kínai gazdaságot a sajátjába, hosszú folyamat és káros gazdasági mechanizmus révén. Az amerikai átlag lakosság hitelkitettsége jelentősen megnövekedett, mivel az elit tovább növelte vagyonát, így egyre nagyobb szakadék alakult ki a társadalmi rétegek között. Will Durant amerikai történész a múlt tapasztalatai alapján a következőt fogalmazta meg: ”A szegények számosságából fakadó erő mindaddig nő míg ki nem egyenlíti a felső réteg erejét.” Ezt két féleképpen érheti el, a vagyon újra elosztásával vagy forradalommal szétoszlatja a szegénységet. (A történelem során mind a két módszerre volt számos példa.) A mai Amerikában is kezd kialakulni ez a társadalmi helyzet, hiszen a középosztály vagyona konstans vagy csak kis mértékben nő, ezzel szemben a felső 1% jelentős vagyongyarapodást ért el. Korábban figyelemeltereléssel próbálták orvosolni ezt a problémát, majd Donald Trump, aki szintén az elit tagja, elitellenes megnyilvánulásaival csillapította a helyzetet, annak ellenére, hogy az elitet támogató törvénymódosításokat hajtott végre, mely kívülállóként ellentétes képet fest a rendszerről.

Utolsó témaként a nemzetközi rendszer átalakítása következett. Az USA közel áll ahhoz, hogy elveszítse hegemón pozícióját a világ gazdaságában. A történelem során mindig oligopol világ uralkodott, egy a legerősebb hatalom állt a világ tetején és őt követte a többi állam. Hatalmon lévő államok folyamatosan váltották egymást és most a következő váltás az USA-t fogja érinteni. Ez többféle képpen következhet be. Vagy saját maga lassan visszaesik a többiek közzé, mely után viszonylag erős pozíciót tud betölteni a kisebb gazdaságok között, vagy a többi kisebb gazdaság összefogva letöri a vezető hatalmat.

Az USA viszont mindent megtesz azért, hogy ezt elkerülje. Trump Kína ellen folytatott politikája tökéletesen bizonyítja ezt. A kereskedelmi háború pedig az eszköze e pozíció megtartásának. Kína mindent megtesz azért, hogy letaszítsa az USA-t a vezető pozícióról és elfoglalja helyét.

Bármi is lesz, hosszú folyamat során fog kialakulni és ez még a jövő zenéje.

Ezután Jónap Richárd mesélt nekünk, aki azzal a mondattal kezdte előadását, hogy „Az elkövetkező 20 évben komolyabb változásokra számíthatunk, mint a korábbi 300-ban, köszönhetően az algoritmusoknak.”

Három részt emelt ki az algoritmusok felhasználásának területéről: sport, politika és üzlet.

A sport területén a múltban számos helyen alkalmazták az algoritmusokat. Ilyen volt az 1988-ban Jan Reker holland football manager által gyűjtött adatok, melyeket felhasználva vezette csapatát győzelemre számos meccsen. 2008-ban a Chelsea – Manchester United Bajnokok Ligája döntőben a londoni csapat egy diák statisztikájára alapozva döntötte el, hogy merre kell rúgni a labdát, hogy a kapus ne arra vetődjön és azt is, hogy a kapusnak melyik játékosnál merre kell ugrania, hogy azt minél nagyobb valószínűséggel hárítani tudja. Az ilyen típusú statisztikák a sport területén legalább olyan meghatározó szerepet töltenek be a felkészülés során, mint az erőnléti készültség.

Az üzleti élet területén az amerikai Target cég használta ki elsőként az algoritmusok nyújtotta lehetőségeket. Összegyűjtötte az üzletben vásárlók adatatait és vásárlási szokásait, majd ennek megfelelően készítette el a személyre szabott kupon ajánlatokat. Kérdéseket vet fel, hogy mennyire törvényes módja az ilyen fajta személyre szabott reklámozás és az ezzel együtt járó vásárlói szenzitív adatok gyűjtése. Ennek ellenére hasonló algoritmusokkal működik a Netfilix, Booking, Facebook és a Google.

A politikai felhasználás során a Cambridge Analitica tanácsadó cég sikeresen befolyásolta Trinidad Tobago választási eredményét. Kihasználták, hogy az ország két etnikai tömbre bontható, melyek saját pártjait támogatják. A kampány során a fiatalokat célozták meg, politikaellenes szlogenekkel. Azonban a két etnikum közötti különbség miatt, az indiai háttérrel rendelkezőknél fontos volt a család szerepe, így a választás napján az idősekkel együtt a fiatalok is leadták szavazatukat, míg a karibiak ezt nem tették meg. A választást az indiai etnikum pártja nyerte meg.

A tőzsdei kereskedés területén egyre fontosabb szerepet tölt be az algoritmusokkal történő kereskedés. Az USA értékpapír piacának 80%-a non human trading. Két féle algoritmus határozza meg az piacot az egyik a sebességgel nyer, míg a másik előre kalkulál. A High Frequency Trading egy olyan algoritmus mely hozzá van igazítva a hírekhez, ezekre reagál és pozíciókat alakít ki a tőzsdén. Az álhíreket is lereagálja mely következtében hibás pozíciót alakíthat ki, de egyre több algoritmust hoznak létre ezen problémák kiküszöbölésére.

Az algoritmusok világa a hedge fundok területére is betört. A legsikeresebb hedge fund nem véletlen, hogy egy ex matematikus Jim Simon kezelése alatt működik, aki a kvantitatív befektetési módszer alapján határozta meg, mibe érdemes befektetni és mibe nem. 31 év alatt átlagosan évi 60%-os hozamot produkált, melyre még Warren Buffet sem volt képes.

Fontos tanulság az előadásokból, a világ gyorsan változik. Politikai, társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak köszönhető a tőkepiacokon is megfigyelhető egy változási folyamat. Érdemes a négy témakörökben is figyelni a világhíreket, hogy jobban megismerjük a tőzsdét.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

© Budapest Investment Club 2019