fbpx

2020.12.07. – Suhajda Attila

Olvasási idő: 4 perc

Az osztrák gazdaság és a COVID-19

Ausztriáról általában

Ausztria számos adottsága miatt figyelemre méltó. Történelmi fejlődésére kihatott Hunyadi Mátyás királyunk azon mondása, hogy „míg a többiek háborúznak, te csak házasodj boldog Ausztria”. Ennek a több népet integrálni tudó szemléletmódnak köszönhetően nyerte el területének aktuális formáját az ország. A Habsburg-család ügyes taktikázások mentén bővítette és integrálta működésébe, kultúrájába a meghódított területeket. Az ország XX. század második felére, a hidegháború két világrendszerének határán, semleges státuszának köszönhetően számos nemzetközi intézményt, és külföldi beruházás tudott bevonzani. A hidegháborút követően, patrióta politikájának ellenére, nagyot tudott profitálni a vasfüggöny lehullásából és a nemzetközi integrációk (saját EU-s csatlakozás: 1995 és 2004-es EU-s bővítés) bővüléséből.

Földrajzi szempontból magashegységi térszínek és völgyek alkotják Ausztriát. Ezekből a tényezőkből következik, hogy a hegyvidéki térségeken alapuló iparnak, turizmusnak és az útvonal hálózatokban központi szerepet betöltő városok szolgáltatói szektorának, fogyasztói rétegének kitüntetett szerepe van a gazdasági és pénzügyi életben. Szintén helyzeti energiát jelentenek Ausztrián átfutó nemzetközi útvonalak, melyek kitüntetett gazdasági szereplővé teszik a logisztikával és infrastruktúrával foglalkozó vállalatokat.

Az osztrák tőzsde a COVID-19 idején

Az osztrák tőzsdeindex (ATX) volumene 2007-ben érte el a mai napig is fennálló rekordértéket. A gazdasági válság mélypontja az index volumene szempontjából 2009-ben érte el a mélypontot. Ezt követően alapvetően egy emelkedő tendencia indult el, melyben voltak oldalazások és V-alakok. A legutóbbi emelkedés 2016 és 2018 között volt. Ezt követően egy turbulens oldalazás történt, ami nagyjából 2020 februárjáig tartott. Ezután csökkenő pálya következett, a mélypont március közepén volt. Majd emelkedő pálya indult, mely még nem érte el a februári értéket. Ennek a lassan, de biztosan emelkedő pályának az egyik tényezője a kiszámítható járványkezelési intézkedések. Az index 20 részvényből tevődik össze. A részvényindex cégei, az ipari (építőipar, fakitermelés, energiaipar), szolgáltatói (posta, étkeztetés) és pénzügyi (lakáspiac, bank) szektorokhoz tartoznak. Valamennyi cég számára hozott visszaesést a koronavírus, viszont a legutóbbi időszakban mindegyiknél a legutóbbi időszakban történt növekedés. A többi céghez képest korábban indult növekedésnek a Verbund AG (vízenergia) és a Mayer-Melnhof AG (cellulóz gyártás). Esetükben a növekedés olyan mértékű volt, hogy a jelenlegi ára nagyobb, mint 2020 előtt. A többi cég esetében az esést hosszabb oldalazás és enyhébb emelkedés követte. A visszaesés és a „rehabilitálódás” mértéke attól függ(ött), hogy az adott ágazat mennyire volt kitéve a konjunktúrának és a fogyasztóknak, valamint nemzetközi szinten mekkora volt kitettségük. A vállalatok közül nagyobbat estek azok árfolyamai, melyek az olajiparhoz, építőiparhoz és az ingatlankezeléshez tartoznak. Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy jelenleg fellendülés van a tőzsdén, viszont ez még nem jelenti a válság végét, hiszen nem érték el még el a válság előtti szintet az árfolyamok.

Az osztrák gazdaság a COVID-19 előtt

Az osztrák gazdaság Európa élvonalába tartozik. Az egy főre jutó GDP folyamatosan növekvő pályán volt 2019-ig. Ebben a trendben egyedül a 2009. év jelentett törést a gazdasági válság miatt. Fejlett gazdaság révén a GDP-ben jelentős részt (60%) tesz ki a szolgáltató szektor, emellett erős az ipar. A fogyasztói árindex tartósan három százalék alatt volt (két kivétel 2008 és 2011) 2019 (1,5%) előtt egy csökkenő pályán volt. Az államadósság 2020 elején a GDP 80%-át meghaladta, az államadósság mértéke 2009-ben kezdett növekedni. Az államadósság növekedése mögött az egyik fő tényező a koronavírus. Az államháztartási hiány 2011 óta 3% alatt van, 2018-ban és 2019-ben pozitív értékkel rendelkezett (1% alatti értékkel). Jegybanki alapkamat 2016 óta 0%-on áll. A munkanélküliség adatai 1994 és 2019 között 5 és 10% között voltak. Ezek a számok egy olyan stabil gazdaság képét mutatják (melyet méltat a nemzetközi és a magyar szakirodalom is), mely viszonylag jó állapotban nézhetett szemben a COVID-19 hatásaival.

Fogyasztói árindex alakulása (%), forrás: saját szerkesztés az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai alapján

Az osztrák gazdaság a COVID-19 idején

Ausztria mind a tavaszi és az őszi hullámok idején határozott és következetes korlátozásokkal (rotációs és digitális iskolarendszer, kijárási korlátozás, határellenőrzés, tömeges tesztelés) lépett fel. A leginkább érintett szektorok a turizmus, a szállításnak nagyban kitett ágazatok voltak. Az osztrák válságkezelés erénye, hogy az állam nem hagyta a veszélyeztetett szektorok munkavállalóit kiesni a munkaerőpiacról, hanem külön státuszt hozott létre számukra és munkabérük 70-90%-át átvállalta. A nyári nyitás gazdasági fellendülést hozott, november 3-ától újra korlátozások következtek, enyhe nyitás várható december 7-étől.

Adatok terén adatszolgáltatótól függően 2020 első három negyedévéről van adatunk, érthető okokból. Ha az adatokat nézzük, akkor megállapítható, hogy a márciusban kezdődő pandémia, okozta visszaesés a második negyedév adataiban jelentkezett, a harmadik negyedév fellendülést hozott. Olyan (főleg GDP) adatok esetében, ahol van havi bontás ott érzékelhető a novembertől kezdődő korlátozások gazdaságot fékező hatása.

Az Osztrák Nemzeti Bank kiadványai szerint az átlagoshoz képest megnőtt a hitel utáni érdeklődés a vállalkozások körében. Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet és a Nemzeti Bank kiadványai között fenn áll az a konszenzus, mely szerint 2021 közepétől érkezik a vakcina, mely megfékezi a járványt és ennek következtében a gazdaság fellendül. Az előbb említett intézet három forgatókönyvet állított fel a jövőre nézve (októberi kezdettel). A fő szcenáriónak (a lenti ábrán Hauptvariante néven látható) nevezett forgatókönyv szerint 2021-ben: a gazdasági növekedés kicsivel a 2020-as gazdasági visszaesés alatt lesz, a fogyasztás ugyanilyen tendenciában nő, a fogyasztói árindex enyhén nő, a munkanélküliség és az államadósság enyhén csökken, valamint a GDP a 2020 III. negyedéve után növekedő pályára kerül.

Ausztria GDP termelésének alakulása a jövőben, forrás: Osztrák Gazdaság Kutató Intézet

A „kockázat” szcenárió (a fenti ábrán Risikoszenario néven látható) szerint 2021-ben: a megtermelt GPD és a lakossági fogyasztás kis mértékben nő, a munkanélküliség és az államadósság mértéke nő, a megtermelt GDP mértéke 2020 IV. évi mélypont után nehezen indul meg a növekedés útján.

A legfrissebb: Lockdown-szcenárió (mely jövőre tényezőként értelmezi a novemberi korlátozásokat) szerint 2021-ben: enyhe (de a kockázati szcenáriónál pár százalékkal nagyobb) növekedés várható a megtermelt GDP-ben és a lakossági fogyasztásban, a munkanélküliség enyhén (pár tized százalékponttal) emelkedik, éppúgy, mint az államadósság.

Mindhárom forgatókönyvben közös, hogy mindegyikük enyhe áremelkedéssel: a 2020-hoz képest átlagosan egy százalék növekménnyel számol. ezek a forgatókönyvek adekvátak a pénzpiaci helyzetre is, hiszen nagyon hasonló 2020-as tendenciákat láthatunk. Véleményem szerint a legvalószínűbb a fő szcenárió, mely szerint lassú emelkedést követően, a vakcina megtalálása után egy intenzívebb fellendülés következik, mely tarkítva lesz V-alakokkal és gazdasági válságot kísérő jelenségekkel.

Akár melyik forgatókönyv (vagy esetleg a három hibridje) lesz az év végén érdemes Ausztriára („COVID-19 intézkedés laborunkra”) és annak gazdasági helyzetére figyelni.

Forrásjegyzék

https://www.wifo.ac.at/jart/prj3/wifo/resources/person_dokument/person_dokument.jart?publikationsid=66582&mime_type=application/pdf

https://www.oenb.at/Publikationen/Volkswirtschaft/konjunktur-aktuell/2020/konjunktur-aktuell-sonderheft.html

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/tovabbi-szakmai-cikkek/virag-barnabas-szurrealis-fordulatok-avagy-vannak-meg-tartalekaink-hogy-megkozelitsuk-ausztriat

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

© Budapest Investment Club