A koronavírus megjelenése magával hozta a válsághangulat megjelenését is, amely a befektetők számára lehetséges vételi lehetőségekkel kecsegtet. Az ilyen helyzetekben biztos pontként jelenik meg az arany. Ennek több oka is van. A történelem során mindig az arany volt az az eszköz, amibe az emberek válság esetén tartották a pénzüket, az alacsony költségek és az értékállóság miatt. De mi a helyzet a most kialakult krízis idején?

Az arany megállja a helyét

2020. április 1.

A koronavírus megjelenése magával hozta a válsághangulat megjelenését is, amely a befektetők számára lehetséges vételi lehetőségekkel kecsegtet. Az ilyen helyzetekben biztos pontként jelenik meg az arany. Ennek több oka is van. A történelem során mindig az arany volt az az eszköz, amibe az emberek válság esetén tartották a pénzüket, az alacsony költségek és az értékállóság miatt. De mi a helyzet a most kialakult krízis idején?

A vírus terjedésével egyidőben az arany árában jelentős csökkenés volt tapasztalható. Március 9-től 18-ig 11,8 százalékot esett a határidős arany árfolyama. 1675-ről egészen 1477-ig csökkent az értéke. Ennek egyik fő oka, az arany likviditása. A befektetők számos más pénzügyi termékkel rendelkeznek, melyek árfolyama jelentős esést szenvedett el az elmúlt időszakban. Ezen veszteségek fedezésére az aranyból származó korábbi időszakokban realizált hozamokat használta fel rengeteg tőkepiaci kereskedő. Ez alapján az feltételezhető, hogy nem tűnik jó befektetési lehetőségnek az arany sem a válság idején.

Március 23-án az USA bejelentette, hogy 2000 milliárd dolláros mentőcsomagot tervez bevetni a krízis kezelésére és korlátlan eszközvásárlási programot indít el. Ez a hír csökkentette a nyomást az aranyon, hiszen így nem szükséges likviddé tenni az aranyban lévő befektetéseket. A hír utáni napokban, a március 20-i, 1484 dolláros árról március 24-re 1660-ra emelkedett az árfolyam, amely 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ez pontosan akkora értékű növekedés, mint amekkora esés bekövetkezett a járvány kirobbanása utáni napokban. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az arany mégiscsak jó befektetési eszköz válság idején.

Az elmúlt időszak eseményeinek következtében szokatlan helyzet alakult ki a fizikai termékek kereskedésében. Hiány alakult ki az arany piacán és jelentős árkülönbség figyelhető meg a határidős termékek kárára. A fizikai aranyat akár 20-30 százalékos prémiummal magasabb áron értékesítik, mint a piaci ár. Ez az esemény, Magyarországon is megjelent, a BÁV készletét kevesebb, mint egy hét alatt felvásárolták, volt olyan vevő, aki 2 kilogramm arannyal távozott az üzletből.

Ennek a különbségnek több oka is van. A vírus miatt leálltak a bányák is, így drasztikusan visszaesett a kitermelés mértéke. Továbbá a legnagyobb aranykészlet Angliában található, így, ha például Amerikában megnő a fizikai arany iránti kereslet, akkor Angliából szállítják az aranyat, azonban a határok lezárása és a légiforgalom korlátozása miatt megszakadt az ellátási lánc folyamatos működése.

Másik érdekes tény, hogy az elmúlt időszakban sok ország jelentősen növelte aranykészletét. Ez a korábbi keresletnövekedés hozzájárulhatott a most kialakult hiányhoz. Legnagyobb mértékű növekedést az oroszok és a kínaiak érték el, de számos más ország mellett hazánk is jelentős vásárlást bonyolított le 2018-ban. Közel 30 éven át 3 tonna volt a jegybank teljes aranykészlete, ezt a mennyiséget növelte 31,5 tonnára. Az akkori árfolyamot figyelembe véve mely 1200 dollár körül mozgott unciánként, a mai napra 1650 dollár fölé emelkedett, így az azóta eltelt időszak alatt közel 150 milliárd forinttal növelte érétkét a megvásárolt arany.

Ezek alapján úgy tűnik, jó befektetési döntés volt aranyat vásárolni, hiszen a benne lévő potenciális növekedés még nem ért véget, mert a gazdaság megtorpanását kiváltó koronavírus még a világ nagy részén nem tetőzött, így nagyon távol vagyunk a probléma megszűnésétől, amely magával hozhatja a bikapiacot.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Forrás: portfolio.hu, investing.com, mfor.hu, Koronavírus és a Fed

© Budapest Investment Club 2020